A galandférgesség tünetei és kezelése

Simafejű galandféreg

Főoldal » Betegségek » Simafejű galandféreg betegségek » Parazitafertőzések » Galandférges fertőzés taeniasis A taeniás fertőzés két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg Taenia solium és a simafejű galandféreg Taenia saginata által okozott betegség.

Francia szívféreg - csak egyszerűen

Az előbbit Carl Linnéaz utóbbit Goeze írta le. A simafejű galandféreg által okozott fertőzések gyakoriságuk szerint három csoportba oszthatók.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Ezt csak Észak-Amerika és Ausztrália lakosságáról mondhatjuk el. A horgasfejű galandféreg többnyire a szegényebb közösségeket fertőzi meg.

simafejű galandféreg

A legelterjedtebb Közép- és DélAmerikában, Afrika középső és déli országaiban, valamint Ázsia déli részén. Ezeken a fertőzöttség eléri a 2, százalékot.

Galandférgek

A simafejű galandféreg különböző méretű ízekből álló szalagféreg, s az ízek számától függően a hossza 4 méter és 12 méter között lehet.

A féreg feji és nyaki végét követik a szélességüknél kétszer-háromszor hosszabb ízek.

végleges szarvasmarha féreg giardia questoes

Az simafejű galandféreg közepén hosszirányban végigfut az uteruszcső, amelyben a peték vannak. A sötétbarna színű, um a méter milliomodrésze átmérőjű petékben lárvák, azaz oncosphaerák vannak. A peték általában az őket befogadó ízekkel együtt távoznak a széklettel.

A horgasfejű galandféreg testfelépítése hasonlít a simafejű galandféregéhez, de annál valamivel kisebb, méter hosszú. Ízei "zömökebbek", szélességüknél csak másfélszer-kétszer hosszabbak.

A galandféreg gyakori fajtái

A két féreg petéit gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól. A simafejű galandféreg köztigazdája a szarvasmarha, amely az ember által ürített petéktől legelés közben szájon át fertőződik. Simafejű galandféreg szarvasmarha által bekebelezett petékből a bélcsatornában a lárvák kibújnak, és a simafejű galandféreg útján eljutnak az izmokba. Az izmokban betokozódva borsókává cysticercus bovis alakulnak.

A horgasfejű simafejű galandféreg köztigazdája a sertés, amely szintén az ember által ürített petéktől fertőződik.

Kertészet/Férgek/Simafejű galandféreg

A sertés izomzatában ugyanúgy jön létre a borsóka cysticercus cellulosemint a szarvasmarháéban. A horgasfejű galandféreg lárvái azonban nemcsak a sertés izomzatában telepedhetnek meg, hanem az ember és a kutya emésztőcsatornájában, továbbá a bőr alatti kötőszövetben, az simafejű simafejű galandféreg és a szemben is borsókává alakulhatnak.

Az ember borsókás betegsége cysticercosis önfertőzés következménye, azaz az önmaga által ürített féregpeték jutnak vissza az emésztőrendszerébe. A galandférgek fejlődése az emberi szervezetben - kivéve a borsókásságot - általában csak enyhe klinikai tüneteket okoz.

Bélférgek, bélférgesség

Ezek között a hasi panaszok és a hányinger a leggyakoribbak. A fertőzötteknek sokszor semmi panaszuk nincs, csupán azért fordulnak orvoshoz, mert székletükben meglátják a kiürült féregízeket. A cysticercosis tünetei attól függően lépnek fel, hogy a borsókák melyik szervben fejlődnek ki.

Az agyi borsókának epilepsziához hasonló görcsös tünetei lehetnek, más esetekben agyvelő- vagy agyhártyagyulladás léphet fel miatta.

Teljes szövegű keresés Emberi élősködők Sokkal ismertebbek és fontosabbak azok a fajok, amelyek köztesgazdája is emlősállat. Ezekben az esetekben a köztesgazdában hólyagféreg cysticercus, coenurus, echinococcus típusú lárvák élnek, a végleges gazdában pedig a simafejű galandféreg. Nálunk két olyan fontosabb galandféregfaj él, amelyek ivarérett alakja emberi élősködő. Ez a horgasfejű és a simafejű galandféreg Taenia solium, T. Mindkettő az ember vékonybelében élősködik.

A szem borsókája vakságot okozhat. A galandférgesség gyógyításában eredményesen alkalmazható a niclosamid-terápia, s ezzel a horgasfejű galandféreg okozta cysticercosis is megelőzhető. A már kifejlődött borsókát régebben csak sebészeti beavatkozással tudták megszüntetni, újabban a prazicantellel végzett gyógyszeres kezelés is eredményesnek bizonyult.

A trichinella emlőrákot okoz

A galandférgesség felderítése aránylag egyszerű, a széklettel ürülő féregízek alaktani sajátosságai alapján szabad szemmel is megállapítható, melyik galandféregfaj okozta a fertőzést. A peték a székletmintából mikroszkópos vizsgálattal mutathatók ki.

A galandférgesség tünetei és kezelése

A galandférgesség terjedésében fontos szerepe van a köztigazdáknak. A fertőzött ember székletével szennyezi a legelőket, és onnan a féregpeték a táplálkozó sertések és szarvasmarhák tápcsatornájába jutnak. Ritkán az is megesik, hogy az állatgondozó közvetlenül fertőzi meg az istállóban tartott állatokat.

Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy az autós turizmus hatására terjedőben van a galandférgesség. Emiatt a turisták által sűrűn látogatott simafejű galandféreg nem tanácsos állatokat legeltetni. Az emberbe a fertőzött állatok húsával jut be a féreg, ha a hús nyers vagy nincs jól átsütve.

Navigációs menü

A borsókás hús fogyasztása után nyolc-tizenkét héttel fejlődik ki a galandféreg a vékonybélben, s ezután jelennek meg a féregízek simafejű galandféreg székletben. A galandférgesség megelőzésében egyformán fontos szerepe van az emberorvoslásnak és az állategészségügyi szolgálatnak. A közegészségügy fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a székletszóródás veszélyére, felderítse és gyógyítsa a féreggel fertőzött személyeket. Az állategészségügy dolga, hogy a vágóhídi húsvizsgálattal megakadályozza, hogy a borsókás hús kereskedelmi forgalomba kerüljön.

Mindezeken túl alapvetően fontos a személyi higiéné betartása, a nyers vagy nem kellően kőkezelt hűs fogyasztásának elkerülése, továbbá az önfertőzés lehetőségének kizárása, mert ezzel elejét vehetjük a veszedelmes borsókás megbetegedés kialakulásának.